5 tény amit a csillaghullásról tudni érdemes

Augusztus a csillaghullás, a meteorok hónapja, amikor porszemcsék és kisebb kődarabkák ezrei égnek el látványos fénycsóvát húzva a Föld légkörében. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a bolygónk pályáját napokon belül keresztező Perseidák meteorrajról.

Honnal származik az elnevezés?

A keresztény országokban Szent Lőrinc könnyeinek nevezi a néphagyomány az augusztusi csillaghullást. A középkorban nagyon népszerű szent a hagyomány szerint augusztus 10-én, vagyis az égi jelenség maximuma környékén halt mártírhalált. A legenda úgy tartja, tüzes könnycseppjei halálának évfordulóján minden évben visszahullnak a Földre.

Napjainkban a Perseidák meteorraj a jelenség legelterjedtebb elnevezése, a meteorraj ugyanis a Perszeusz csillagkép irányából jelenik meg az égbolton.

Post, Sky, Világegyetem, Galaxis, Sebesség, Folt, Jármű

 

Tényleg csillagok?

Természetesen nem valódi csillagokat látunk ilyenkor. A meteorrajt az űrben keringő, többnyire homokszem méretű sziklatörmelék, az úgynevezett Swift-Tuttle üstökös lemorzsolódott maradványai alkotják. Ezek az apró darabkák több mint 100 ezer km/órás sebességgel csapódnak be a légkörbe. A súrlódás következtében felhevülnek és látványos fénycsóvát húzva elpárolognak, „elégnek”. 

Időnként előfordulhat, hogy egy-egy nagyobb test eléri a földfelszínt. Az ilyen űrből jött ajándékot nevezzük meteoritnak. Kifejezetten értékesnek számítanak, bár avatatlan szemek könnyen összekeverhetik egy közönséges kaviccsal. Perseidák idején sajnos még nem találtak meteoritot.

Meteor, Kisbolygó, Szóköz, Katasztrófa, Üstökös

 

Mikor jönnek?

A Föld július 17-e és augusztus 24-e között keresztezi a Swift-Tuttle üstökös pályája körüli törmelékfelhőt, vagyis ebben az időszakban bármikor láthatunk hullócsillagokat. A jelenség maximuma azonban augusztus 12-13-a éjszakájára esik, ilyenkor óránként akár száznál is több meteor húzhat el felettünk az égbolton. 

Az esti és hajnali órákban ritkább a csillaghullás, viszont ilyenkor figyelhetjük meg a közel vízszintesen haladó, színes csóvát húzó, ún. földsúroló meteorokat. Késő éjjel több, de meredekebben érkező hullócsillagot láthatunk. A legnagyobb aktivitás az éjfél utáni órákban várható.

Idén sajnos telihold előtti időszakra esik a meteorraj maximuma, így a Hold fénye a halványabb meteorokat elrejti majd szemünk elől - összességében kevesebb hullócsillagot számolhatunk majd meg.

Csillagos Éj, Csillagos Ég, Sziluett, Éjszaka, Sky

 

Hová menjünk megfigyelni?

A hullócsillagok fénye a közhiedelemmel ellentétben nem túl erős, ezért egy kivilágított utcáról nagyon nehéz észrevenni őket. Sötét helyet válasszunk, a lehető legtávolabb a települések horizonton derengő fényeitől. A Kaposvár melletti Zselici Csillagpark ideális helyszín, hiszen az országban itt az egyik legalacsonyabb a fényszennyezés. Az érdeklődőket távcsöves ismeretterjesztő programok várják, de a Ropolyi tó és a csillagvizsgáló környékén ezektől függetlenül bárki szabadon letelepedhet és gyönyörködhet a látványban. 

 

Milyen felszerelést vigyünk?

A csillaghullás-leshez mindössze két dologra van szükség: tiszta égboltra és türelemre. A jelenség nem vetekedhet egy tűzijáték intenzitásával, gyakran kell perceket várni egy újabb felvillanásra. A legjobb, ha letelepedünk a fűbe vagy egy kényelmes székre: a szemünk rövid időn belül hozzászokik a sötéthez és távcső nélkül is élvezhetjük az elégő meteorok látványát.

 

A SEFAG Zrt. Somogy megye állami tulajdonú erdőterületeinek, mintegy 80 ezer hektárnak a kezelője. A változatos adottságokkal rendelkező területen vadgazdálkodással, fakitermeléssel és erdőműveléssel, az erdők gondozásával és megújításával foglalkozik. Nyolc erdészete és a Csurgói Faipari Üzem mellett jelentős turisztikai infrastruktúrával is rendelkezik. A SEFAG Zrt. üzemelteti a háromcsillagos Kardosfa Hotelt, a Zselici Csillagparkot, a Mesztegnyői Állami Erdei Vasutat, a Sziágyi Erdei Iskolát és a kaposvári Erdők Háza Látogatóközpontot.

 

Állásajánlatok Kaposváron