Luxemburg grófja

LEHÁR FERENC LUXEMBURG GRÓFJA -operett Galéria: http://kaposvariprogramok.hu/luxemburggaleria

A.M.Willner és Rob Bodanczky szövegét átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső 

Versfordító: Gábor Andor és Szenes Iván

A Csiky Gergely Színház és a Budapesti Operettszínház közös produkciója

Műsoron: http://kaposvariprogramok.hu/csiky2016januar

SZEREPLŐK

René Hüse Csaba/György-Rózsa Sándor m.v.

Angéle Nyári Szilvia

Fleury Kállay Bori m.v./Varga Zsuzsanna

Brissard Fándly Csaba/Laki Péter m.v.

Juliette Szvetnyik Kata

Sir Basil Nyári Oszkár

Lord LanchasterSerf Egyed

Lord WinchesterOrlik István m.v.

Lord WorchesterLecső Péter

BoulangerSzvath Tamás

SavilleHornung Gábor

YvonneKovács Zsuzsanna

CarolieTóth Molnár Ildikó

Törvényszéki elnökKalmár Tamás

AnyakönyvvezetőLugosi György

BaptistFábián Zsolt

HoteligazgatóKósa Béla

Bíró I.Horváth Zita

RecepciósNémet Mónika

Bíró II./ Londiner/LakájSzula László

Táncosok: 

Balogh-Márton Péter, Jakab Márk, Kanizslai Cintia, László Ádám, Nagy Vivien, Peti Sára, Sipos Gabriella, Szili Péter, Tóth Luca, Turi Endre

Kórus: 

Fokvári Anikó, Horváth Miklós, Jerszli Judit, Kincses László, Magács Imre, Sugár Kinga, Szebenyi Ágnes, Szűcs László, Takács Gáborné, Zachariás Nóra

Zenekar:

Baksa Péter, Barabás Edit, Ekkert Miklós, Farkas János, Fodor Béla, Hornyák Balázs, 

Kocsis Dóra, Major András, Major Zoltán, Melis Márta, Pál Annamária, Pálma Ilona, 

Rozina Gábor, Simon Annamária, Streicher-Szabó Dóra, Szabó László, Tátrai Anna, 

Ujláb Gábor, Várfalvi-Fodor Éva, Vörös Miklós, Zs. Vass Noémi

Koncertmester: Kerek István 

Karmester: Faragó Béla

Dramaturg: Lőrinczy Attila Díszlet: Túri Erzsébet

Jelmez: Cselényi NóraKoreográfus: Balogh-Barta Viktória 

Koreográfus asszisztens: Turi Endre, Bóna GáborZenei vezető: Faragó Béla 

Korrepetitor: Barabás EditÉnekmester: Balatinecz Márta

Ügyelő: Székely György Súgó: Csorba Mari

Világítástervező: Memlaur Imre

Segédrendező: Magyar György, Molnár Stefánia

Rendező: Somogyi Szilárd

Grófok és hercegek, grófnők és színésznők, házasságok és válások, szerelem szerelem hátán… romantikus és mulatságos helyzetek, ez mind kell egy sikeres operetthez – de nem elég. Mert a lényeg mégiscsak a muzsika. És a Luxemburg grófjában az is adott: Lehár Ferenc pompás zenéje garantálja, hogy a két évtizeddel ezelőtti kaposvári siker megismétlődik. 

Lehár Ferenc 

„1870-ben született Komáromban. Nemzetisége sok vita tárgyát képezte és képezi napjainkban is: Komáromban született, Magyarországon. Anyanyelve is magyar volt, tizenkettedik életéve előtt más nyelven nem is beszélt. Osztráknak is tekintették mivel élete nagy részét Bécsben illetve Bad Ischlben töltötte. 

Lehár az operettről

„A zenekedvelő bécsiek felüdülést várnak az operettől a mindennapi fáradozásuk után, nem pedig mély problémákat. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán. Ha szabad szólanom az operett jövőjéről, azt mondanám, hogy egyre tartalmasabb lesz, majd s közelíteni fog a vígoperához. Ma ugyan még stílustalanságnak tekintik, ha a zeneszerző az operett ilyenfajta nemesítésére törekszik. Mégis érthető lesz a cél, ha vérbeli muzsikusok is felé a műfaj felé fordulnak.”