Hungarikum lett a lángos és a zselici hársméz

 - Két új elemmel, a székelykapuval és a lángossal  bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel.

A székelykapu a közlemény szerint jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált.

    A lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával.  A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós. Hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból lehet választani  - írták.

    A Magyar Értéktár egy sajátos szerkezetű tanyatípussal, a bokortanyákkal bővült. Az országban egyedülálló bokortanyás településszerkezet a 18. század közepétől a Nyírségben alakult ki. Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket, és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez.

    Bekerült a Magyar Értéktárba a zselici hársméz, amely egy olyan különleges fajtaméz, amelyet évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben. Több ezer méhcsalád szorgoskodik a Zselicben, mert az ország minden részéből vándorolnak ide a méhészek a hársfa virágzása idején.

    A Hungarikum Bizottság döntésével 89-re emelkedett a Hungarikumok Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktár pedig 152 kiemelkedő nemzeti értéket tart számon - olvasható az AM közleményében.