De mi lesz holnap?

Koronavírus. Kijárási korlátozás. Távoktatás. Karantén.Home office - csupa olyan fogalom, amit az elmúlt hetekben igen gyakran használtunk.

Ami két hónappal ezelőtt elképzelhetetlen volt, egy hónapja valósággá lett. Bezártak az iskolák, az óvodák, a bölcsődék, akit elengedtek home office-ban dolgozik. 9-től 12-ig csak az idősek mennek boltba és milló más módon alakult át az életünk.  Figyeljük, hogy hol tart a járvány, mennyien haltak, mennyien gyógyultak, mennyien fertőződtek meg. Tapsolunk azoknak, akik ebben az időszakban is dolgoznak, ha nem az ablakban hát magunkban, hallgatjuk Győrfi Pált, virtuális színházi előadásokat nézünk, tartjuk a kapcsolatot szüleinkkel, ha másképp nem hát telefonon vagy interneten.

Maszkot húzunk, türelmesen várunk, hogy bejussunk a gyógyszertárba vagy a Tescoba,  próbálunk egyszer egy héten vásárolni, kenyeret sütünk otthon vagy kiflit, olyanokat is megfőzünk, amit eddig nem. Néha kimerészkedünk a levegőre, de szigorúan tartjuk a távolságot.

De mi lesz holnap? - teszik fel a kérdést sokan. Mi lesz holnap? Kérdezik azok, akiknek az élete és az egzisztenciája került veszélybe. Meddig kell még kitartanunk kérdezik azok, akik jelentős jövedelemtől estek el azért, mert bezárt a világ. Mi lesz holnap? Kérdezik azok, akik a rendezvényekből éltek. Hiszen nem lesz Rippl-Rónai Fesztivál, sem Somogyi Borfesztivál, sem Off Road és még sorolhatnánk sokáig. Velük együtt esnek el az anyagi biztonságtól minadazok, akik ezeken a rendezvényeken dolgoztak: a vendéglátósok, az előadók, a hangosítók, a fotósok. 

De sokan vannak olyanok, akiket elküldtek, mert nincsen szükség a munkájukra, gyárakban, vállalkozásokban dolgozó emberek, akik hirtelen a teljes bizonytalanságban találták magukat. Nem tudják merre tovább, mit hoz a jövő, meddig kell még kitartani. 

Mi lesz azokkal, akik csekély jövedelmüket mellékállással, alkalmi munkával egészítették ki és most ettől is elestek? Mi lesz az éttermekben dolgozókkal, a szállodai személyzettel?

Mi lesz a szolgáltatók ezreivel? Kozmetikusokkal, fodrászokkal, masszőrökkel, műkörmösökkel, akik online nem tudnak működni, és ezért a forgamuk hirtelen megcsappant, vagy bezártak.

Mi lesz azokkal, akik a gyerekek miatt fizetés nélküli szabadságra mentek, mert a home office-t nem engedélyezték és a szabadságukat nem akarták kivenni? 

Mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik nem tudnak lépést tartani az online oktatással? Akiknek nincs otthon internet, vagy ha net van hát eszköz nincs, vagy nincs olyan szülő, aki odaálljon melléjük ha szükségük van rá?

Rengetegen vannak bizonytalanságban, és ők mind azért fohászkodnak, hogy legyen már vége ennek az egésznek. Hiszen sok dolghoz hozzá tudunk szokni, de a bizonytalanság az felőrli az embert. Ugyanis arra kérdésre, hogy mi lesz holnap nagyon sokan nem tudják a választ. De a kérdés attól még rágja az ember lelkét, folyamatos stresszt és aggodalmat okozva. Ebben az egészben pedig ez a legrosszabb, hogy nem tudjuk mi lesz holnap.