Kislányának mesélt Kicsi Tacsiról, végül könyv lett belőle

Farkas Barbara Kicsi Tacsi kalandjai címen ír és illusztrál meséket az óvodás korosztály számára. Barbarával mesékről, írásról és természetesen Kicsi Tacsi kalandjairól beszélgettünk.

Hogyan találtad ki a Kicsi Tacsi történeteket? 

Hat évvel ezelőtt a kislányom, Panni születése után kezdtem el meséket írni. Akkor még nem gondoltam, hogy valaha mesekönyv készül belőlük, ezek a mesék inkább csak a saját szórakoztatásunkra születtek. A történeteknek eleinte egy macilány volt a főszereplője, akivel mindig az történt, ami a kislányommal. A mesélés mindkettőnk számára szórakoztató, ugyanakkor meghitt, közös program lett. Pannival együtt találtuk ki a meséket, és később le is rajzoltuk őket. Amikor a kislányom 2 éves lett, érdeklődni kezdett a kutyák iránt. Jártuk a környéket, minden kutyát megcsodáltunk. A kislányom kedvence egy barna tacskó volt, aki hamarosan átvette a macilány helyét, mint a meséink főszereplője. Így született meg Kicsi Tacsi karaktere, akivel mindig pont az történt a mesékben, ami a kislányommal a valóságban. Kicsi Tacsinak lett egy anyukája, Anya Tacsi, és egy apukája, Apa Tacsi. Az ő karakterüket természetesen magamról és a férjemről mintáztam. Néha a férjem is beszállt a mesélésbe, így ez egy igazi közös családi programmá vált nálunk.

Hogyan lett a Kicsi Tacsi mesékből könyv?

2020 tavasza számomra is nagy változást hozott, mert ugyan évek óta írtam már meséket, a családtagjaimon kívül addig senki sem olvasta őket. Amikor a koronavírus járvány miatt egyik napról a másikra bezártak az óvodák és mi is - mint oly’ sokan mások - itthon maradtunk, az új helyzet ihlette meséket kezdtem írni. Szerettem volna a meséimmel szórakoztatni és - amennyire lehet - segíteni az otthon maradt gyerekeknek és szüleiknek, így készítettem egy Facebook oldalt, ahol a “karantén” alatt született meséimet publikáltam. Számomra ez egy csodás időszak volt, boldoggá tett, hogy meséket írhatok, rajzolhatok, és hogy a meséim ilyen formában eljuthatnak a gyerekekhez. Azóta is az egyik legkedvesebb Kicsi Tacsi történetem az, amit először posztoltam a Facebookon és az “Itthon maradunk” címet viseli. Ebben a mesében a Tacsi család nem tud kimenni a házból, mert rengeteg hó esik, és ők ezt arra használják fel, hogy sokat játszanak, bolondozzanak együtt. Végül Kicsi Tacsi vágyát is megvalósítják és hóembert építenek a fürdőkádban.

A Facebookon posztolt mesék sikerén felbuzdulva készült el idén februárban az első mesekönyvem, Kicsi Tacsi kalandjai Anya Tacsival címmel, melynek kiadásában a férjem nagy segítségemre volt. A mesekönyv három történetében Kicsi Tacsi még nagyon pici, épp ismerkedni kezd a környezetével. És mint egy dacos kisgyerek, heves érzelmi kitörésekre ragadtatja magát, ha valami nem úgy történik, ahogy ő akarja. Szerencsére – mint a legtöbb kisgyerek mellett – Kicsi Tacsi mellett is mindig ott áll az anyukája, Anya Tacsi, aki finoman és szeretettel terelgeti, nevelgeti kicsinyét.

Neked miért fontosak a mesék?

Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekek meséket hallva nőjenek fel. Nekem ebből a szempontból nagy szerencsém volt, mert az édesanyám minden este varázslatos mesékkel kápráztatott el gyerekkoromban. A mesélésnek olyan jótékony hatásai vannak a gyerekekre nézve, amit semmilyen rajzfilm vagy mesenézés nem pótol, pl. fejleszti a fantáziájukat, a kreativitásukat, gazdagítja a szókincsüket, segít nekik megérteni a világ működését. Ennek ellenére rengeteg olyan család van, ahol nem része a mindennapoknak a mesélés, meseolvasás. Van olyan ismerősöm is, akinél egyetlen mesekönyv sincs a lakásban, de Kicsi Tacsi kalandjait örömmel olvassa fel a gyerekeinek a Facebookról. Amikor erre gondolok, úgy érzem, már elértem valamit a meséimmel.

Hogyan ajánlanád a Kicsi Tacsi történeteket?

Kicsi Tacsi kalandjai az óvodás korosztálynak szólnak, így törekszem arra, hogy egyszerű, kedves történetek legyenek, amik mentesek a csúnya szavaktól, és minden olyan dologtól, ami nem a kisgyerekek fülének való. A történetek - mivel szinte mind megesett velünk - a kicsik számára is ismerős élethelyzeteket dolgoznak fel. Ugyanakkor ezek a mesék a szeretetről, a megértésről és az elfogadásról is szólnak. Fontosnak tartom, hogy szórakoztatóak legyenek gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt, így nem hiányzik belőlük a humor sem.

Melyik történet volt a legnépszerűbb?

Facebook oldalunkon és honlapunkon összesen mintegy 30 ingyenesen elérhető Kicsi Tacsi történet található, melyek az elmúlt másfél évben születettek. Mind közül talán az “Újra az óvodában” című mese volt a legnépszerűbb, ami akkor készült, amikor tavaly májusban több mint két hónap után újranyitottak az óvodák. Ebben a mesében Kicsi Tacsi hosszú kihagyás után újra óvodába megy, de ott már nem minden olyan, amilyen korábban volt. Szerettem volna a mesémmel megkönnyíteni ezt a csöppet sem könnyű helyzetet a gyerekeknek és elérni, hogy a változásban is találjanak örömet. Remélem, sikerült!

Hány mesekönyved jelent meg eddig?

Idáig egy mesekönyvem jelent meg Kicsi Tacsi kalandjai Anya Tacsival címmel, melynek készül a folytatása, a Kicsi Tacsi kalandjai Apa Tacsival. Emellett elérhető egy 20 oldalas színezőm, mely a Kicsi Tacsi kalandjai a Pipacsosmezőn címet kapta. Ebből a gyerekek -  miközben a képeket színezik - jobban megismerhetik Kicsi Tacsit, a kedvenc játékait, ételeit, a környezetét.

Milyen visszajelzéseket kaptál?

A sok szívmelengető visszajelzés közül talán a legemlékezetesebb az volt számomra, amikor egy kedves Olvasó megírta, hogy ő tényleg nagyra értékeli a mesekönyvemet, látja a nemes célt és a jó szándékot, csak az nem tetszik neki, hogy tacskókról szól. Amikor megosztottam ezt a férjemmel, ő a maga sajátos humorával megjegyezte: “A következő mesekönyvre majd ráírjuk, hogy: Vigyázat! Ez a termék nagy mennyiségű tacskót tartalmaz!”

A Facebookon Kicsi-Tacsi kalandjai néven vagyunk megtalálhatóak:

https://www.facebook.com/kicsitacsikalandjai/

Weboldalunk: kicsitacsi.hu