Miért és mit ünneplünk Szent Iván éjjelén - mutatjuk a somogyi hagyományokat

A magyar kultúrában a Keresztelő Szent János ünnepe – amelyet a honfoglalás utáni bizánci kapcsolatok hatására Szent Ivánként ismerünk – mélyen áthatja a nyári napfordulóhoz kötődő rituális hagyományokat.

Az ünnep június 24-én kezdődik, amikor a legrövidebb éjjel búcsút int a régi időjárási ciklusnak, és megkezdődik a termékenységet, a nyarat hozó új évszak.

Történelmi és kulturális háttér

Már a kereszténység kialakulása előtt is ünnepelték a nyári napfordulót, a neolitikus és később a kelta, germán, szláv és északi népek között is elterjedtek a fény és sötétség közti küzdelmet szimbolizáló szertartások. A későbbi keresztény szertartások beemelték ezeket az ősi hiedelmeket, így alakult ki a Szent Iván-éji tűzgyújtás, amelyet a mai napig számos közösségben ápolnak – bár Somogy megyében is egykor kiterjedt hagyomány része volt. A Keresztelő Szent János ünnepe így egyszerre a fény születésének és a természet újjáéledésének jelképe, amely a halál feletti győzelmet is kifejezi.

A Szent Iván-éji rituálék

Az ünnepi alkalom számos népszokással és rituáléval társult:

  • Tűzgyújtás: Hatalmas máglyák égették a sötétség elűzésére, melybe illatos füveket hintettek. A lányoknak például át kellett ugraniuk a lángokon, és ez a praktika a jó előjövetelt, a gyors házasságkötést és a szerencsét hirdette.

  • Szerelmi és mágikus elemek: Párosító énekek és varázslatos rítusok hatására a szerelmesek közösen vagy külön-külön ugrották át a szerencse hozó lángokat, miközben a természet áldását, a patakok mellett begyűjtött virágok és gyógynövények erejét is kihasználták.

  • Termékenység és gyógyulás: A forrásokat kitisztították, feldíszítették, így a környékben élő szellemeket kiengesztelve egyben a termékenységet és egészséget is elősegítették.

Helyi különlegességek Somogy megyében

Somogyban a Szent Iván kultusza különösen markáns volt. Számos templomot szenteltek Szent Jánosnak, ami a régióban mélyen gyökerező hiedelmekre és közösségi ünneplésekre utal. A helyi hagyományok között említésre méltó a szentiváni alma, melyet mágikus szereppel ruháztak fel – egyes történetek szerint a gyermekhaláleset elhárítására is használták –, valamint a Kapos menti „lámpásozás”, ahol a fiatalok kreatív eszközökkel készített lámpásokkal jártak fel a falusi közösségben.

Miért Szent Iván?

A Szent János nevet különböző nyelvi és kulturális hatások formálták: a régi magyar „Jovános”, az ivános szláv alak és a bizánci hatások mind hozzájárultak ahhoz, hogy az ünnep mára Szent Iván néven ismeretes legyen. Ez a névazonosítás nemcsak az eredeti jelentést – Isten kegyelmét – hordozza, hanem összekapcsolja a keresztény szimbolikát a fény, az újjászületés és a természet megújulásának ősi, pogány hagyományaival.

Összegzés

 

A Keresztelő Szent János (vagy Szent Iván) ünnepe a magyar néphagyományban a fény győzelmét, a termékenységet és a természet ünnepét jelképezi. Az évforduló, melyben a nyár kezdete és a nyári napforduló találkozik, számos rituáléval, tűzgyújtással, szerelmi mágiával és helyi különlegességekkel gazdagítja a magyar kulturális örökséget. Ezek az ősi szokások, melyeket a keresztény ünnep beemelt és megszépített, ma is a közösségi összetartozás és a kulturális emlékezet részeként élnek tovább.

Időpont: 
hétfő, 2025, június 23 - 20:53

Állásajánlatok Kaposváron