
A téli napforduló minden év egyik legfontosabb csillagászati eseménye, hiszen ekkor érkezünk el ahhoz a ponthoz, amikor a nappalok hossza eléri az éves minimumát, az éjszakák pedig a leghosszabbak.
2025-ben Magyarországon a téli napforduló december 21-én volt, a pontos csillagászati pillanat a délutáni–kora esti órákra esett. Ezen a napon kelt fel a Nap a legkésőbb és nyugodott le a legkorábban, így ez volt az év legrövidebb nappala hazánkban.
A napforduló kialakulásának oka a Föld tengelyének körülbelül 23,5 fokos dőlése. Amikor az északi félteke a leginkább elfordul a Naptól, a napsugarak laposabb szögben érkeznek, kevesebb energiát hoznak, és rövidebb ideig világos az ég. A Nap delelési magassága ilyenkor a legalacsonyabb az egész év során, ezért a fény mennyisége is minimális. Ez a pillanat azonban egyben fordulópont is: innentől kezdve a nappalok hossza már növekedni kezd, még ha ez eleinte szinte észrevehetetlen is.
Sokan meglepődnek azon, hogy a nappalok hosszabbodása nem azonnal jár együtt a korábbi napkeltével. A téli napforduló után a napnyugta kezd fokozatosan későbbre tolódni, miközben a napkelte még napokig, sőt akár január elejéig is egyre később következik be. Ennek oka az úgynevezett időegyenlet, amely a Föld pályájának enyhe elliptikusságából és tengelyferdeségéből adódik. Emiatt a legtöbben először délután érzik meg igazán, hogy egyre több fény jut a napokba.
A téli napforduló az emberiség történetében mindig is különleges jelentőséggel bírt. Ősi kultúrák figyelték pontosan a Nap járását, és ünnepeket, rituálékat kapcsoltak ehhez az időponthoz, hiszen a fény „visszatérése” a remény, az újjászületés és az új kezdet szimbóluma volt. Nem véletlen, hogy számos hagyomány és később a karácsony időszaka is ehhez a csillagászati fordulóponthoz közel alakult ki, még ha vallási jelentése idővel át is formálódott.
Fontos tudni, hogy bár a téli napforduló jelöli a csillagászati tél kezdetét, a leghidegebb időszak rendszerint csak hetek múlva érkezik meg. Ennek oka, hogy a Föld felszíne és az óceánok lassan hűlnek ki, hosszú ideig tárolva a korábbi meleg hatását. Így fordulhat elő, hogy január vagy február hozza a legzordabb napokat, miközben a nappalok hossza már érezhetően növekszik.
A fény növekedése nemcsak természeti, hanem lelki szempontból is jelentős. Sok ember hangulata javul, amikor tudatosul benne, hogy túl vagyunk az év legsötétebb időszakán, és napról napra egy kicsivel tovább marad világos. Bár a nappal és az éjszaka csak a tavaszi napéjegyenlőség idején lesz újra egyforma hosszú, a téli napforduló mégis azt üzeni, hogy a sötétség már nem erősödik tovább, és a természet lassan, de biztosan a világosabb hónapok felé halad.