Luxemburg grófja
LEHÁR FERENC LUXEMBURG GRÓFJA -operett Galéria: http://kaposvariprogramok.hu/luxemburggaleria
A.M.Willner és Rob Bodanczky szövegét átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső
Versfordító: Gábor Andor és Szenes Iván
A Csiky Gergely Színház és a Budapesti Operettszínház közös produkciója
Műsoron: http://kaposvariprogramok.hu/csiky2016januar
SZEREPLŐK
René Hüse Csaba/György-Rózsa Sándor m.v.
Angéle Nyári Szilvia
Fleury Kállay Bori m.v./Varga Zsuzsanna
Brissard Fándly Csaba/Laki Péter m.v.
Juliette Szvetnyik Kata
Sir Basil Nyári Oszkár
Lord LanchasterSerf Egyed
Lord WinchesterOrlik István m.v.
Lord WorchesterLecső Péter
BoulangerSzvath Tamás
SavilleHornung Gábor
YvonneKovács Zsuzsanna
CarolieTóth Molnár Ildikó
Törvényszéki elnökKalmár Tamás
AnyakönyvvezetőLugosi György
BaptistFábián Zsolt
HoteligazgatóKósa Béla
Bíró I.Horváth Zita
RecepciósNémet Mónika
Bíró II./ Londiner/LakájSzula László
Táncosok:
Balogh-Márton Péter, Jakab Márk, Kanizslai Cintia, László Ádám, Nagy Vivien, Peti Sára, Sipos Gabriella, Szili Péter, Tóth Luca, Turi Endre
Kórus:
Fokvári Anikó, Horváth Miklós, Jerszli Judit, Kincses László, Magács Imre, Sugár Kinga, Szebenyi Ágnes, Szűcs László, Takács Gáborné, Zachariás Nóra
Zenekar:
Baksa Péter, Barabás Edit, Ekkert Miklós, Farkas János, Fodor Béla, Hornyák Balázs,
Kocsis Dóra, Major András, Major Zoltán, Melis Márta, Pál Annamária, Pálma Ilona,
Rozina Gábor, Simon Annamária, Streicher-Szabó Dóra, Szabó László, Tátrai Anna,
Ujláb Gábor, Várfalvi-Fodor Éva, Vörös Miklós, Zs. Vass Noémi
Koncertmester: Kerek István
Karmester: Faragó Béla
Dramaturg: Lőrinczy Attila Díszlet: Túri Erzsébet
Jelmez: Cselényi NóraKoreográfus: Balogh-Barta Viktória
Koreográfus asszisztens: Turi Endre, Bóna GáborZenei vezető: Faragó Béla
Korrepetitor: Barabás EditÉnekmester: Balatinecz Márta
Ügyelő: Székely György Súgó: Csorba Mari
Világítástervező: Memlaur Imre
Segédrendező: Magyar György, Molnár Stefánia
Rendező: Somogyi Szilárd
Grófok és hercegek, grófnők és színésznők, házasságok és válások, szerelem szerelem hátán… romantikus és mulatságos helyzetek, ez mind kell egy sikeres operetthez – de nem elég. Mert a lényeg mégiscsak a muzsika. És a Luxemburg grófjában az is adott: Lehár Ferenc pompás zenéje garantálja, hogy a két évtizeddel ezelőtti kaposvári siker megismétlődik.
Lehár Ferenc
„1870-ben született Komáromban. Nemzetisége sok vita tárgyát képezte és képezi napjainkban is: Komáromban született, Magyarországon. Anyanyelve is magyar volt, tizenkettedik életéve előtt más nyelven nem is beszélt. Osztráknak is tekintették mivel élete nagy részét Bécsben illetve Bad Ischlben töltötte.
Lehár az operettről
„A zenekedvelő bécsiek felüdülést várnak az operettől a mindennapi fáradozásuk után, nem pedig mély problémákat. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán. Ha szabad szólanom az operett jövőjéről, azt mondanám, hogy egyre tartalmasabb lesz, majd s közelíteni fog a vígoperához. Ma ugyan még stílustalanságnak tekintik, ha a zeneszerző az operett ilyenfajta nemesítésére törekszik. Mégis érthető lesz a cél, ha vérbeli muzsikusok is felé a műfaj felé fordulnak.”