COVID-19: erre számíthat, aki túlsúlyos

Az életkor után a túlsúly a második legjelentősebb kockázati tényező a COVID-19 megbetegedésben. 

A lélegeztetőgépre kerülők 90 százaléka túlsúlyos

Bár Magyarországra vonatkozóan eddig még nincs átfogó kutatás, mely a túlsúlyosok arányát vizsgálta volna a kórházba került COVID-19-betegek között, Bedros J. Róbert országos kórházfőparancsnok-helyettes, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője korábban az Inforádiónak nyilatkozva arról beszélt, "az eddig lélegeztetőgépre került betegek 90 százaléka erősen túlsúlyos volt".  Azt sem tudjuk, hogy a hazai koronavírus-áldozatok között mennyien voltak túlsúlyosak, mivel az elhunytakat és alapbetegségeiket listázó adatbázisban erről csak ritkán szerepel információ. 

Valóban ennyire rossz a helyzet?

A pandémia  kezdete óta sok tanulmány jelent meg, mely az elhízás és a SARS-CoV-2 okozta COVID-19 kapcsolatát vizsgálta. Több különböző országban bizonyították, a túlsúlyos emberek körében jóval magasabb a súlyos COVID-19-cel kórházba kerülők aránya, ahogy többen kerülnek közülük intenzív osztályra és lélegeztetőgépre is. Minél magasabb egy ember testtömeg-indexe (BMI), annál nagyobb az esélye, hogy ha elkapja a koronavírust, akkor súlyos vagy végzetes kimenetelű legyen nála a COVID-19. 

Ennyivel nagyobb az esélye, hogy belehalnak

A University College of London kutatói szerint például 40 százalékkal nagyobb a koronavírus-fertőzéssel összefüggő kórházi kezelés kockázata a 25 fölötti BMI-érték esetén. A 30-as vagy annál magasabb testtömeg indexű embereknél ez az arány már 70 százalékkal nagyobb, míg a súlyosan elhízottnak számítóak (35 fölötti BMI-től) körében több mint duplájára emelkedik a kórházi kezelés szükségességének rizikója a normál súlyú betegekkel összevetve. 

De miért?

Az elhízás alapvetően képes befolyásolni a tüdő kapacitását, mivel a zsírszövetek mennyiségének növekedésével egyenesen arányosan nő a mellkasra, a tüdőre, a rekeszizomra nehezedő nyomás is, mely megnehezíti a légzést.  Ha azonban valaki már alapból nehezebben lélegzik, egy olyan felső-légutakat és tüdőt érintőfertőzésesetében, mint a COVID-19 eleve csökkent esélyekkel veszi fel a harcot. 

Egy kulcsfontosságú hormon: az adiponektin

A brit Sir Stephen O'Rahilly elhízáskutató szerint a súlyosabb tüneteket az is okozza, hogy a jelentős túlsúllyal élők testében kevesebb adiponektin nevű hormon termelődik. Egyrészt az adiponektin felel a tüdők védelméért, így eleve nagyobb az esélye annak, hogy egy túlsúlyos embernél tüdőgyulladásalakuljon ki. 

Az immunrendszerre így hat a túlsúly

Ha egy egészséges ember fertőződik meg, az immunrendszere normál esetben gyulladással reagál, azaz több fehérvérsejtet termel, hogy legyőzze a kórokozókat. Majd amikor sikerrel járt, akkor a gyulladás megszűnik, illetve a fehérvérsejt-szám és más gyulladásos markerek szintje is normalizálódik. Ezzel szemben az elhízottak testében a kutatások szerint úgynevezett krónikus, azaz hosszan tartó gyulladásos állapot alakul ki függetlenül bármilyen kórokozótól. 

A zsírszövet "felfalja" a D-vitamint

A járvány kezdetétől a betegség kockázati tényezői között tartották számon a D-vitamin-hiányt. Ennek oka, hogy ha a szervezetben alacsony a D-vitamin szintje, akkor megnő a megfertőződés kockázata, de annak is nagyobb az esélye, hogy a vitaminhiánytól szenvedő embernél súlyosabb tünetekkel alakuljon ki a COVID-19. Az elhízottak között akár 25-35 százalékkal több lehet a D-vitamin-hiánytól szenvedő. 

Forrás: hazipatika.hu