Akik még nem kapták meg a covidot csak az ismerősök elmondása alapján, esetleg Facebookos bejegyzésből értesülhetnek róla, hogy milyen is ez a betegség.
Úgy gondoltam hasznos lesz, hogy leírom mi (én és a kislányom) mit éltünk át miután megkaptuk a koronavírust. Egyáltalán nem volt kellemes...
A hosszú hétvége szombati napján, március 13-án este sikerült először tüneteket produkálni, aminek alapján valószínűsíthető volt, hogy a koronavírus tiszteletét tette nálunk, de hozzátartozik a történethez, hogy szombaton délután még tettünk egy nagy sétát a Deseda kalanderdőben. Este aztán jött egy kis láz, de reggelre ez is elmúlt. Vasárnap és hétfőn is volt egy kis hőemelkedés és némi izomfájdalom, és ami furcsa hasfájás, így kedden szóltam is a háziorvosnak. Ő annak rendje módja szerint jelezte a kormányhivatalnak és még aznap sikerül tesztidőpontot kapni. A mentőállomáson már az első teszt pozitív lett így bizonyosságot nyert a gyanú, hogy bizony megfertőződtem a coviddal. Mivel nem voltam különösebben rosszul ezért nem is pánikoltam, de később kiderül, hogy korai volt az öröm, vagyis előre ittam a medve bőrére.
Szerdán ugyanis arra ébredtem, hogy éjszaka valószínűsíthetően átmehetett rajtam egy úthenger, mert olyan szinten legyengültem, hogy alig bírtam felállni. Emellé társult a végtagfájdalom, némi köhögés, has- és fejfájás, hányinger. Évtizedek óta kávézom, de szerda reggel nem bírtam meginni a kávét és étvágyam sem volt. Csütörtökön hasonlóan rossz volt a helyzet nem tudtam felkelni, szinte semmit nem tudtam csinálni és estére sikerült belázasodnom. Péntekre is maradt egy kis láz, végtagfájdalom, hasfájás, hányinger, gyengeség. Akkor már három nap után nagyon bíztam benne, hogy a negyedik napon jobban leszek, mert a betegség szó szerint ledöntött a lábamról. Közben 10 éves kislányom is hasonló tüneteket produkált, mindketten nagyon rosszul voltunk.
Szombatra, tehát egy héttel az első komolyabb tünetek után, olyan fejfájás kapott el, amihez foghatót nem nagyon tapasztaltam. Fájdalomcsillapítót hiába vettem be nem segített, cserébe viszont semmi nem maradt meg bennem. Egy mázlim volt, hogy éjszaka tudtam aludni. Vasárnap is maradt a brutális fejfájás, már reggel így ébredtem és hétfő reggel is. Akkor fordultam ismét a háziorvoshoz, aki felírt egy erősebb gyógyszert és miután a gyógyszer eljutott hozzám és bevettem, elmúlt a fejfájásom, ami hatalmas megkönnyebbülés volt-
Innen kezdve indult el a lassú javulás, napról napra lettem kicsit jobban, most már rendben vagyok. De az a hat nap ,amíg rosszul voltam, mondhatom, hogy borzalmas volt és nem szeretném újra átélni. Ilyen beteg úgy emlékszem, hogy soha nem voltam.
A kislányomnak is fájt a feje, szintén nem tudott felkelni, az online órákon sem tudott részt venni annyira legyengült másfél hétre. Ráadásul miután jobban lett kicsit megint belázasodott pár napja, tehát el is húzódott a betegség.
A Favipiravirt nekem felírták, be is szedtem. Az első napon reggel és este is 8 darabot kellett ebből bevennem. Emellett C és D vitamint, és vérhigítót is kaptam. Ami nagyon rossz volt még, az a hasfájás és a szinte folyamatos hányinger, de ahogy le is írtam, nagyon sokféle tünet jelentkezett, a fejfájástól, a gyengeségen át a szaglás elvesztéséig. Nem akarom mégegyszer átélni ez az egy alkalom bőven elég volt.
De ami nagyon fontos, hogy sokan vannak, akik nem ússzák meg ennyivel és mivel nekem sem volt semmilyen alapbetegségem sem a kislányomnak ezért úgy gondolom teljesen kiszámíthatatlan kinél mit okoz a vírus. Életerős, negyvenes férfiakat döntött le hetekre a covid, akiknek nem volt semmilyen alapbetegsége, van aki kórházba került, van aki lélegeztetőgépre és van ahol megtörtént a legrosszabb is.
A Covid nem játék és nem vicc. Én a saját bőrömön tapasztaltam. De rengetegen vannak kórházban, küzdenek az életükért, és félnek attól, hogy mit hoz a holnap. És halnak meg váratlanul….
Szóval tessék ezt komolyan venni és most az egyszer gondoljunk egy kicsit másokra is. A járványügyi előírások betartása kicsit valóban kényelmetlen, de gondoljunk bele, hogy életeket menthet.
F.Zs.