Az önbecsülés a mai élet drogja - Tari Annamária előadása

A mai 20-29 évesek több, mint a fele nárcisztikus személyiség lesz 65 éves korára - hangzott el Tari Annamária előadásán, amit a Z generációról és az internetről tartott a Biztonságos Böngészést című konferencián Kaposváron.

A pszichológustól megtudtuk, hogy az X generáció a most már szülőkorba lépett felnőttek, az Y generáció a 82 után születettek, a Z generáció a  95 utáni születésűek az alfa generáció pedig az általános iskolások. Hogy miért fontosak ezek a felosztások? Ezeknek a korcsoportoknak gyökeresen más a viszonyuk az internethez és az online világhoz.

Az egyik legfontosabb különbség az X és a többi generáció internethez való viszonya között, hogy az x eszközként tekint a netre, míg a másik kettő élettérként. Az egyik használja, míg a másik ott létezik - a kettő felfogás közötti eltérés pedig gyakorlatilag áthidalhatatlan.

 Míg az idősebbeknek offline gyerekkor jutott, lementek a játszótérre, csak annyit tudtak egymásról, amit a másik elmondott, addig a mai fiatalok online léteznek egy online térben, online személyiséggel, ami ahhoz vezet, hogy impulzívabbak és intoleránsabbak lesznek. Persze a történethez hozzátartozik, hogy ami az online személyiséggel történik azt már az offline személyiség reagálja le. Azaz a valós. (Bár ki tudja 50 év múlva melyik számít majd valósnak...)

Az online létezés ráadásul átlátható, és ebben a virtuális térben 0-24-ben jelen kell lenni, mert különben a fiatal kimarad a kommunikációból és kiesik a csoportból. Míg régen például egy kellemetlen osztálytársat az iskolában hagytunk, addig ma mindig ott van online. Gyakorlatilag nem lehet tőle megszabadulni és ezek együttesen erőteljes szorongáskeltő tényezők.

Másik hatása az online élettérnek, hogy minden lerövidül. Lerövidül a gyerekkor, bár a fiatalok egyre kevésbé akarnak felnőni. Vagy például amíg évekkel ezelőtt még várni kellett arra, hogy az ember megossza a problémáit a barátnőjével, addig ma már a Facebooknak köszönhetően ez az idő  4 másodpercre rövidült. Régebben tehát volt idő megrágni, elkezdeni feldolgozni a problémát, ma már nincs. A mai fiatalok gyorsan meg akarnak szabadulni a problémától és nem megoldani azt,- mondta el Tari.

Az online élet változást hoz a társadalom értékrendszerében is. Ez a világ a felfújt egót támogatja erre nagyon jó példák a valóságshowk, amelyekben Tari szavaival élve szerényen komponált emberek vesznek részt. Hogy ez mit jelent? Ezeknek az embereknek a viselkedése nagyjából kiszámítható, mert egyszerű a személyiségük, így egy jó pszichológus nagyjából meg tudja mondani, hogyan fognak viselkedni és mit fognak tenni egy ilyen helyzetben. Szóval a valóságshow-nak köze nincs a valósághoz, ezért az a jelenség, hogy ezek az emberek sok esetben példaképként működnek romboló hatást gyakorol a fiatalokra.

A mai életben az én, fiatalság, fogyasztás a meghatározó, ezért a Z generáció például az érzelmi intelligenciát és az empátiát nem tekintik fontosnak, sőt úgy értékelik, mint olyan dolgokat, amelyek hátráltatják az embert. Ők azt tanulják, hogy ami látszik azt még nagyobbra kell felfújni, és bizony túl sok szociális érdeklődést sem mutatnak, nagyon hamar elunják magukat, ami pedig frusztrálja az idősebbeket.

Mondott még sok egyéb elgondolkodtató dolgot a pszichológus, beszélt arról, hogy a mai gyerekek sok olyan dolgot megtesznek a online személyiségükkel, amelyet egyébként ha nem lenne az internet biztosan nem csinálnának meg. Ilyenek például az erotikus fotók, amiket  a tinik magukról készítenek, vagy az a rengeteg intim dolog, amelyet megosztanak az életükről. Ezeket pedig azért csinálják, mert az ember személyisége megváltozik az online világban, másképp reagálnak, másképp éreznek. Mindez nem fest túl szép jövőképet - hiszen nagy eséllyel lesz ennek a generációnak gyors, unalmas és nem valami boldog élete.

Persze van megoldás és ezzel kapcsolatban hatalmas a felelősség a szülőkön és a tanárokon. Tari elmondta, hogy  a szülőknek tudomásul kell venni, hogy a gyerekek élete már részben a neten zajlik és ha figyelni szeretnének rájuk, tudniuk kell mi folyik az online térben. Az elzárkózás nem megoldás. Folyamatosan és hetente legalább háromszor beszélgetni kell a kamaszokkal erről.

Meg kell mutatni, hogy a facebookon és a twitteren kívül is van élet, és ez az  élet ugyanolyan érdekes és szép, mint az online, mindezt úgy, hogy nem ébresszük fel a fiatalban a dacot. A pedagógusoknak is el kell vetniük a régi dogmákat, le kell mondaniuk a tekintélytiszteletről és elsősorban meg kell tanítani gondolkodni a diákokat. Másképp kell oktatni, mert a mai gyerekeknek más módszerekre van szüksége.

A legfontosabb tanulsága az előadásnak, hogy komolyan figyelnünk kell a gyerekeinkre, okosan kell szeretnünk őket és a legfontosabb: példát kell mutatnunk nekik.  Mondhatnánk, hogy az internettel egy szörnyet teremtett az emberiség, de ne felejtsük el, hogy mennyi jó oldala is van a világhálónak. Csak meg kell tanulni kezelni, vagy ha benne élünk ki kell alakítani a szabályait. És hogyan várhatnánk el a gyerekektől, hogy rendesen viselkedjenek az interneten, ha sokszor a felnőttek sem tudják hol a határ?

Facebookos játékaink szabályzata